Ergonómia = gazdaságos és ésszerű munkavégzés

A táppénzes hiányzások 25 %-át a sok üléssel összefüggésbe hozható mozgásszervi betegségek adják ki. A KSH adatai szerint az összes táppénzes kiadás 89 milliárd forintra rúgott 2016-ban. Ha ezt nézzük, feltétlenül gazdaságosabb a helyes testtartást elősegítő ergonomikus munkaállomások kiépítése. Az ésszerűséget tekintve is hasonló a helyzet, hiszen az embert anatómiailag nem 8-10 órás ülésre „szánták”, a helytelen ülés például majdnem kétszer jobban terheli a gerincet, mint az állás.

Sokat hallani mostanában az ülő munka ártalmairól, de nem árt költségoldalról is megnézni a helyzetet. A KSH legfrissebb adatai szerint a táppénzes esetek jó részét két betegségcsoport adta 2016-ban. Negyedét (!) a csont- és izomrendszeri vagy kötőszöveti betegségek okozták, 19-20 %-át pedig a légzőszervi megbetegedések. Ráadásul az is kiderült az adatokból, hogy ritkábban, de hosszabb időre esünk ki betegség miatt a munkából, a mozgásszervi betegségek pedig köztudottan hosszadalmasak, gyakran válnak az életminőség romlásával járva krónikussá.

Ha pusztán az Egészségbiztosítási Alapra háruló táppénzes költségeket nézzük, ami tavalyelőtt 89 milliárd forint volt, és még nem beszéltünk a betegre háruló költségekről (gyógyszer, kezelés, kiesett jövedelem), feltétlenül olcsóbb, ha olyan eszközökbe ruházunk be, ami a munkavégzés közben biztosítja a helyes testtartásunkat.

„Egy alapfelszerelés, amelybe beletartozik a monitorállvány, a csuklótámaszos egéralátét, a csuklótámasz billentyűzethez, a lábtámasz, a háttámasz és a dokumentumtartó, nagyjából 50-60 ezer forintba kerül. Ezzel már sokat tehetünk azért, hogy megóvjuk az egészségünket – mondja Csala Kitti, az irodai ergonómiával foglalkozó Fellowes cég márkamenedzsere. – Az ülő-álló munkaállomások, amelyekkel könnyen és kényelmesen lehet váltogatni a munkavégzés közben az ülést az állással, egyelőre még 1-2 százezres beruházást jelentenek.”
Egy kis anatómia
Egy átlag magyar felnőtt naponta 5 órát ül, az irodai dolgozók 8-10 órát is. A helytelen ülés kétszer jobban terheli meg a gerincet, mint az állás. Ha ráadásul a nyomás állandóan féloldalas is, kialakulnak a mozgásszervi betegségek. A rossz tartás nem csak a vázrendszerre, hanem az izmokra és szalagokra is rosszul hat. Rossz lesz a szövetek keringése és anyagcseréje, kialakulnak a degeneratív elváltozások.

Hogyan üljünk helyesen a számítógép előtt
A szék ülőfelületén teljesen csússzunk hátra, így a derekunk a széktámla alsó részének támaszkodik. A szék ülőfelülete ne nehezítse a térdhajlatban a keringést, a láb kényelmesen pihenjen a földön. Az asztal magassága akkor megfelelő, ha a helyes ülés mellett az asztalon levő számítógép-billentyűzetet kb. 90 fokos könyöktartással tudjuk kezelni, csuklónkat meg tudjuk támasztani. A képernyő az asztalon úgy helyezkedjen el, hogy a billentyűzet és a képernyő felváltott figyelése ne terhelje a nyakat fölöslegesen nagy mozgásokkal.

Még helyesebb, ha néha felállunk
Miután bizonyítottan az is kb. csak egyharmadával csökkenti az ülés okozta kockázatokat, ha naponta egy órát sportolunk, ezért a szakemberek azt ajánlják, legalább félóránként szakítsuk meg az ülő munkát, mozgassuk át magunkat, vagy ha van lehetőség a munkaállomás állóvá alakítására, folytassuk a munkát negyedóráig állva. Telefonálás közben sétálgassunk, az emeleteket lépcsőn tegyük meg, a kollégánkhoz menjünk oda, ha meg akarunk beszélni vele valamit. Munkából hazaérve ne huppanjunk le a tévé vagy az otthoni számítógép elé, mozogjunk, és ha jót akarunk magunknak, a tévét is inkább a földön fekve, felpolcolt lábakkal nézzük. Ergo, csak gazdaságosan és ésszerűen!

Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..