Minden második mérgezés a fürdőszobában történik

13 százalékkal több szén-monoxid-mérgezéses esetet regisztráltak

Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság tájékoztatása szerint a tavalyi évben 13 százalékkal több szén-monoxid-mérgezéses esetet regisztráltak, minden második alkalommal a fürdőszobában következik be toxikózis. A Szerelvénybolt Kft. legfrissebb kutatása szerint a magyarok 80 százaléka fél a szén-monoxid-mérgezéstől, de csak tízből ketten tartanak otthonukban szén-monoxid-érzékelőt, miközben Budapesten a FŐKÉTÜSZ 1300 életveszélyes esetet tárt fel 2017-ben kéményellenőrzései során, és 29 000 olyan hibát vagy szabálytalanságot regisztráltak, melyeket az előző években már jeleztek az ingatlan tulajdonosának, de azokat nem hárították el.

Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság tájékoztatásából kiderült, hogy tavaly 13 százalékkal több szén-monoxid-mérgezéses esetet regisztráltak, mint előtte évben, ugyanakkor a halálos kimenetelű események száma csökkent. „Ez összefüggésben áll azzal, hogy egyre több otthonban szerelnek fel CO-érzékelőt, mely még idejében, nagyon kis mennyiségű szén-monoxid-koncentráció esetén beriaszt, így a megfelelő teendőkkel, köztük a hatóságok értesítésével, elkerülhetők a halálos kimenetelű balesetek” – magyarázta Patonai Roland, a Szerelvénybolt Kft. épületgépészeti áruházlánc tulajdonosa. Legfrissebb kutatásukból kiderült, hogy a magyarok 80%-a tart a mérgezéstől, és csak tízből ketten gondolják úgy, hogy időben felismernék, ha CO-szivárgás lenne otthonukban. A megelőzéshez szükséges ismeretek hiányát jól mutatja, hogy minden tizedik megkérdezett azt hiszi, hogy szúrós szagáról ismerné fel az egyébként színtelen, szagtalan gázt.

Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat kommunikációs vezetője kiemelte, hogy fontos, hogy legalább a mérgezés tüneteivel tisztában legyünk: „ha fejfájás, émelygés, hányinger, szédülés lép fel, esetleg a család több tagja is rosszul van, és az épületben fennáll a CO-szivárgás esélye, akkor érdemes mindenképp azonnal szellőztetni, segítséget hívni, és szakemberrel ellenőriztetni a szén-monoxid mértékét” – tette hozzá Győrfi Pál. A Szerelvénybolt Kft. kutatásában tízből kilencen tudták, hogy a fejfájás a mérgezés egyik első tünete, az aluszékonyságot, hányingert viszont már csak háromból ketten jelölték meg.

A halálos fenyegetést leggyakrabban a fürdőszoba jelenti

Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság adatai szerint sokan tévesen csak a gázüzemű fűtőeszközökhöz kötik a veszélyes gázt, holott minden nyílt lánggal működő fűtő-, vízmelegítő- vagy főzőeszköz használata során kialakulhat. A szén-monoxid-mérgezéses esetek elsősorban a nyílt lánggal működő fűtőeszközök hibájára, valamint a levegőellátásuk hiányára, máskor pedig a kémények állapotára vezethetők vissza.

Csaknem minden második esetben a fürdőszobában használatos nyílt égésterű fűtőberendezés a szén-monoxid-mérgezés előidézője, minden tizedik alkalommal pedig a konyhában alakul ki mérgezés. Sokan elfelejtik, hogy olyan helyiségben is összegyűlhet a veszélyes mennyiségű szén-monoxid, ahol nincs kémény. „Épp ezért érdemes a hálószobában is elhelyezni szén-monoxid-mérőt, lehetőleg az éjszakai alvási pozícióval megegyező fejmagasságban, például az éjjeliszekrényen, mert így elkerülhető a halálos balesetek egyik leggyakoribb oka, miszerint a mérgező CO-dózis alvás közben nem érzékelhető” – emelte ki Győrfi Pál.

Még mindig keveseket véd CO-érzékelő

Bár félünk a szén-monoxid-mérgezéstől, a válaszadóknak csupán 24 százaléka rendelkezik a veszélyt érzékelő készülékkel otthonában. Azok közül, akik nem rendelkeznek szén-monoxid-érzékelővel, 85 százalék mondta azt, hogy korábban elgondolkozott már azon, hogy beszerez egyet. Az elmaradt vásárlás oka legtöbbször az anyagiakban keresendő, 44 százalékuk gondolja úgy, hogy túl drágák ezek a készülékek, illetve nem futja rá a családi költségvetésből. A válaszadók kétharmada maximum 10 ezer forintot lenne hajlandó erre a célra költeni, csupán 17 százalék fizetne érte akár 20 ezer forintot is. „Jelenleg a hatóságok által is bevizsgált és hitelesített, megbízható szén-monoxid-érzékelő készülék nagyságrendileg 10-20 ezer forintos tételt jelent, mely élettartamától függően 7-11 évig jelent védelmet – jegyzete meg a Szerelvénybolt Kft. szakembere. – Sajnos egyre több külföldről, ismeretlen gyártási helyről származó készülékkel találkozni a piacon, így nagyon fontos, hogy ha valaki rászánja magát a vásárlásra, akkor kizárólag tanúsítvánnyal rendelkező terméket válasszon, megbízható, garanciát nyújtó forgalmazótól.” A Katasztrófavédelmi Főigazgatóság weboldalán elérhető a szén-monoxid-érzékelők pozitív, minősített és negatív „feketelistája” is.

Szőnyeg alá seperjük a kéményseprést

A Szerelvénybolt Kft. kutatásából az is kiderült, hogy tízből kilencen nem értenek egyet azzal, hogy idéntől eltörölték a családi házaknál a kötelező kéményellenőrzést. Ennek ellenére csak alig több mint kétharmaduk gondolja ma úgy, hogy minden fűtésszezon előtt ki fogja hívni továbbra is a kéményseprőket, minden tizedik válaszadó már most eldöntötte, hogy ritkábban fog ellenőriztetni a jövőben. Mindezt annak dacára, hogy a Fővárosi Kéményseprőipari Kft. (FŐKÉTÜSZ) munkatársai csak Budapesten 1300 életveszélyes helyzetet tártak fel 2017-ben, és 29 ezer olyan szabálytalanságot regisztráltak, melyet már korábban jeleztek, de a tulajdonosok nem hárították el. Pedig a túlzott szén-monoxid-dózis kialakulásának oka az esetek 10 százalékában a kéménybekötés hibája vagy a kémény állapota.

Megosztás

Vélemény, hozzászólás?